Van 5 milliárdja? Vegyen MiG-29-est!

A dupla hajtóműves, sokak által ma is kedvelt vadászgépek 1993 őszén landoltak a kecskeméti reptér kifutópályáján írja a baon.hu.

Zsámboki Tibor nyugállományú ezredes korábban lapunknak kifejtette: Az orosz államadósság közel felének ellentételezéseként kapott 28 MiG-29-est a légierő. Az első gépek 1993. ­október 15-én szálltak le Kecskeméten. A típussal az utolsó kiképző repülést 2010. ­december 7-én hajtotta végre a Dongó század, december 31-én pedig­ kivonták a gépeket a hadrendből. Szolgálatuk tizenhét éve alatt a ­kecskeméti MiG-29-esek 29 246 felszállást hajtottak végre, összesen 17 728 órát és 11 percet töltöttek a levegőben. A típust 74 pilóta repülte – sorolta az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis egykori parancsnokhelyettese.

A volt pilóta visszaemlékezése szerint:

ez a világ legjobb harci gépe. A legkorszerűbb társaihoz hasonló repülési tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor – bár esetenként hasznos lett volna – nincsenek olyan fedélzeti berendezései, az irányítást befolyásoló számítástechnikai eszközei, amelyek felülbírálhatták volna a pilóta utasításait. Két hajtóművének bődületes tolóereje és a közvetlen kormányzás lehetősége pedig egy semmihez sem hasonlítható, feledhetetlen repülési élményt nyújtott a vadászpilótáknak.

A MIG-29-esek Magyarországra érkezését és az azt megelőző hetekről így ír Kenyeres Dénes Ikarosz nyomdokain című munkájában:

A kecskeméti vadászrepülők 1993 nyarán új feladatot kaptak. Július 1-től október elejéig a kijelölt csoport — Karmazsin Sándor ezredes, ezredparancsnok vezetésével — a MiG-29 típus átképzésére Oroszországba mentek, ahol megtanultak repülni az akkor egyik legkorszerűbb vadászrepülőgépen.

A tanfolyam után három ütemben hozták Kecskemétre a pilóták a MiG-29-ket Oroszországból.

Az első ütemben, elsőként a 24-es oldalszámú kétkormányos gép szállt le Kecskeméten, amelynek kabinjában Karmazsin ezredes foglalt helyet. Ezt követően vagonszámra érkeztek az oroszoktól a gépek üzemeltetéséhez szükséges berendezések, gépjárművek, tartalék alkatrészek, segédberendezések, üzemeltetési utasítások.

Az alábbi videó az 1993. október 15-ei érkezésről készült.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=r_aoy7hQY2w

A kecskeméti vadászok egy éven keresztül a MiG-21 mellett kezdték el használni a MiG-29-eseket, majd 1994. augusztus 31-vel kivonták az ezred hadrendjéből a MiG-21-eket. A MiG-21 típus különböző változatai 32 éven keresztül üzemeltek Kecskeméten. A 2. „Dongó” repülőszázad 1994. szeptember 1 -jén – az ünnepélyes állománygyűlést követően – megkezdte a készültségi szolgálat ellátását a Magyar Honvédség hadrendjébe került 14 darab MiG-29-es típusú elfogó vadászrepülőgépeivel együtt.

A másik repülőharcászati század pedig attól az időponttól kezdte meg az elméleti típusátképző tanfolyamot, majd két hónappal később a gyakorlati repüléseket a MiG-29UB típuson. 1995. szeptember elsején a honvédelmi miniszter jelenlétében – hadrendbe állították az l . „Puma” Harcászati Repülőszázadot is 14 darab repülőgéppel.

Új gépeknek új hangár dukált

A MiG-29-esek használata megkövetelte, hogy a repülőtéren beruházásokat hajtsanak végre. Új, modern 1352 négyzetméteres alapterületű hangárt kellett építeni, ami 1996-ban fejeztek be. 1996 elejére elkészült a központi kiszolgáló rendszer és az új kiszolgáló zónaépület is a műszaki állomány részére. A repülőtér rekonstrukciója 1997 végéig elhúzódott, s mintegy 2 milliárd forintba került. Átépítették a központi üzemanyagtöltő rendszert (CZT) is.

A lengyeleknél lőttek először élesben a MiG-29-esekkel

A harcászati repülőezred kijelölt állománya (hajózók és repülőműszakiak) 1996. május 13-án légilépcsővel kirepült a Lengyel Köztársaságba. A magyar vadászpilóták MiG-29-es típusú géppel először hajtottak végre rakéta-éleslövészetet kiváló eredménnyel. Május 14-én a Balti tenger fölött Usztka térségében éles rakétákkal megsemmisítették mind a 12 célt.