Szabad mindent megtennünk, amit képesek vagyunk megtenni?

Még 2004-ben olyan eszközt telepítettek a fejébe, amely lehetővé tette számára a színek „hallását”, s ő a főszereplője a most bemutatott, Cyborg: A Documentary című filmnek. Carey Born londoni rendező filmje nemcsak Harbissont mutatja be, hanem emberi mivoltunk filozófiai és etikai kérdéseit is boncolja.

A Barcelonában született Harbisson színvak, mert ritka agyi akromatopszia betegséggel született: csak feketét, fehéret és szürkét lát. Élete akkor vett drámai fordulatot, amikor úgy döntött, felfokozza érzékszervi tapasztalatait. A barcelonai kórház megtagadta a műtétet, erre egy névtelen orvost kért fel, aki műtéti úton a koponyája hátsó részébe egy szenzort épített, melynek külső egysége azóta is rovarantennaként ível előre a feje fölött. A fejében lévő csip a színek fényfrekvenciáit alakítja hangrezgésekké, amelyeket csontvezetésen keresztül tapasztal meg – ugyanaz a megoldás, amit a bálnák és a delfinek használnak a víz alatti hallásra.

A fejének hátsó részén található csip lehetővé teszi, hogy a színeket nem a fülén, hanem a koponyája csontján keresztül érzékeli. Csatlakozik a közeli eszközökhöz és az internethez is.

Partnere, Moon Ribas spanyol táncosnő és kiborgaktivista leginkább arról ismert, hogy online szeizmikus érzékelőket műtöttek a lábába. Ezek lehetővé teszik számára, hogy a távolból érezze a földrengéseket. Ő a világ első nyilvántartott kiborg nője, művésznője.

A művész kiborg

Neil Harbissont a kormány hivatalosan kiborgként ismerte el, mivel az antennája lehetővé teszi számára, hogy látható és láthatatlan színeket érzékeljen a koponyájában lévő hallható rezgések révén, beleértve az infravörös- és ultraibolya-sugárzást, valamint az űrből származó színeket. Képeket, videókat, zenét vagy telefonhívásokat közvetlenül a fejébe kap internetkapcsolaton keresztül.

Önmagát kiborgként azonosítja; technológiainak érzi magát, és transzfajnak; már nem érzi magát csupán embernek. Művei az identitást, az emberi érzékelést, a látvány és a hang kapcsolatát, valamint a művészi kifejezésmód használatát kutatják új érzékszervi bemeneteken keresztül.

2010-ben a Moon Ribas nevű nemzetközi szervezettel közösen megalapította a Cyborg Foundationt, amelynek célja, hogy segítse az embereket kiborggá válni, megvédje a kiborgok jogait és népszerűsítse a kiborg művészetet. 2017-ben társalapítója volt a Transpecies Societynek, egy olyan egyesületnek, amely nem emberi identitású embereket képvisel, védi az öntervezés szabadságát, és új szervek és érzékszervek létrehozását kínálja.

A film

Amikor Carey Born filmrendező rábukkant Harbissonra, akit a Guinness World Records az első hivatalosan elismert kiborgnak minősített, „lenyűgözte és megdöbbentette”. Cyborg: A Documentary című filmje azt tárja fel, hogy miként navigál Harbisson az életében, milyen következményei vannak szokatlan döntésének.

„Nem azért tette, hogy pótolja látási hiányosságát, hanem hogy feljavítsa önmagát” – nyilatkozta Born a BBC-nek. Harbisson, aki „kiborg művésznek” tartja magát, azt mondja: „Nem technológiát használok, én vagyok a technológia.”

A kiborg emberi és gépi elemekből álló lényt jelent, felfokozott képességekkel. Már régen a populáris kultúra és a sci-fi megszokott szereplői olyan tévésorozatokban, mint a Doctor Who, A hatmillió dolláros férfi és a Bionic Woman, valamint filmekben, például a Terminátorban és a Robocopban.

Legyünk kiborgok?

A film teljesen időszerű: a sci-fitől eljutottunk a tudományos megvalósításokig. A cochleáris implantátumokat már az 1970-es évek óta használják hallássérültek segítésére.

A cukorbetegek ma már valós idejű vércukormérőket ültethetnek be, amelyek azonnali jelzést adnak a változásokról az okostelefonjukon keresztül. A protéziseket egyre inkább digitális vezérlők javítják, és az agyba ültetett kontrollerekkel szintén jelen van a csúcstechnológia.

Elon Musk Neuralink nevű cége ez utóbbival foglalkozik. Célja, hogy ember-gép interfészeket hozzon létre számítógépes csipek beágyazásával az emberek agyába. A közelmúltban áttért az állatkísérletekről az emberekre. Musk beszélt a látásjavítás lehetőségeiről, nemcsak az infravörös és az UV-sugárzás észlelésről, hanem a radarról és a „saslátásról” is.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma számítógéppel vezérelt exoskeletonokat próbál ki, amelyek lehetővé teszik a katonáknak, hogy megsokszorozzák erejüket és több felszerelést vihessenek magukkal.

Egy közelmúltbeli felmérés szerint húszból egy ember fontolóra venné csip beültetést a testébe csupán azért, hogy érintés nélkül tudjon fizetni a pénztáraknál – néhányan már az 1990-es évek végén elvégeztették ezt a műtétet.

Sokakat csábít a szupererő és a szuperlátás. De a mesterséges intelligencia mai gyors fejlődésének fényében az a kulcskérdés, amellyel szembe kell néznünk – és ami a Cyborg: A Documentary című film alapkérdése –, hogy