Julian Assange bevallotta, hogy bűnös, ezért kiengedték a börtönből

Úgy tűnik, az Egyesült Államok kormányával küszöbön áll a megegyezés, bár a New York Times megjegyzi, még alá kell írnia egy bírónak az alkut. Julian Assange, a titkos információkat névtelenül közzétevő WikiLeaks alapítója elismerte vádját az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával kötött megállapodásban, és ősz hajú férfiként, betegen kiengedik a börtönből.

1901 napig tartották fogva, 170 év börtönt kapott.

Ki ez az ember, hogy két életre való börtönre ítélték?

Julian Paul Assange a WikiLeaks főszerkesztője, ausztrál újságíró, kiadó, internetes aktivista, korábban programozóként dolgozott. Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt információkat a szcientológiai egyház sajátos kézikönyveiről, a Guantánamói-öböl-beli amerikai fogolykínzásokról és banki botrányokról. 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat, majd titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé. A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.

A WikiLeaks egyike azon kevés webhelynek, amelyik névtelenül közöl bizalmas információkat kormányokról, vállalatokról, egyházakról. Céljuk az ázsiai, afrikai és közel-keleti diktatórikus rezsimek elleni küzdelem, de az információik nagy része kényelmetlen a nyugati kormányok számára is.

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján. Több tucat újságírói díjat kapott. 2010 óta minden évben jelölték Nobel-békedíjra.

A hatalom 2010-ben azzal vágott vissza, hogy svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára, mondván, nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarják kihallgatni. Assange önként jelentkezett a londoni rendőrségen. Bár az ellene felhozott vádakat végig tagadta, csak kilenc év után, 2019-ben ejtették a vádakat ellene.

2012 és 2019 között az ecuadori nagykövetségen élt Londonban, politikai menekültként. Viszont olyan következetes, hogy kiadott információkat az ecuadori elnök, Lenín Moreno korrupciós ügyéről is, mire az ecuadori elnök bejelentette, hogy Assange-nak távoznia kell a nagykövetségről. Ezt követően a brit rendőrség letartóztatta.

2021-ben egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon. Assange fellebbezett a döntés ellen, s 2024 márciusában a bíróság elhalasztotta a döntést, hogy biztosítékot kapjon az Egyesült Államoktól arra nézve, hogy Assange-t nem fogják kivégezni.

Most, némileg megörgedve, betegen vádalkut kötött az Egyesült Államokkal, amelynek keretében elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi − vagyis pontosan a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú − szabadságvesztésre ítélte, és a büntetését így letöltöttnek nyilvánította.

Bűnösségének beismerése jogi szempontból talán véget vet ennek a hosszú csatának.

A WikiLeaks köszönetet mondott mindazoknak, akik mellette álltak, harcoltak, és mindent megtettek a szabadságáért.