2024.03.25. 11:06
Hatalmas áttörést hozhat egy új szűrővizsgálat az Alzheimer-kór felismerésében
A kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarországon válik lehetővé az Alzheimer-kór korai diagnózisa.
Forrás: Freepik
Új fejezetet nyithat az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában egy innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ egyedülálló kombinált vizsgálata, amellyel már a tünetmentesség idején, egy vérvétellel és innovatív magyar fejlesztésű kognitív tesztekkel kimutatható a betegség. Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.
Az egészségügyi fejlesztés révén a kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarországon válik lehetővé az Alzheimer-kór korai diagnózisa az Alzheimer kórban felszaporodó kóros fehérjék kimutatása vérből. Ezek a kóros fehérjék eddig csak agyvízvétellel voltak kimutathatóak. A korai felismerés pedig növeli a kezelések hatékonyságát, ami az életminőséget jelentős mértékben javítja, és nemzetgazdasági szinten is megtakarítást jelent az egészségügyi ellátó rendszer terheinek csökkentésével.
A jelenleg elérhető vérvizsgálatok, genetikai vizsgálatok csak a hajlamot mutatják ki, ez az új vizsgálat pedig
a betegségre utaló felhalmozódott tipikus fehérjéket mutatja ki 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt.
Szakértők szerint az új eljárás forradalmasíthatja a betegség diagnosztikáját. A statisztikák szerint ma csaknem 50 millió ember él demenciával a világon, de 2050-re ez a szám háromszorosára nőhet. A rákdiagnosztikában is élenjáró magyar egészségügyi cég évente több százmillió forintot fordít kutatás-fejlesztésre, több projektjüket a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is támogatta.
Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere elmondta: elképesztő tudományos áttörés, hogy 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt már vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte, az új eljárás forradalmasítja a betegség diagnosztikáját. A neurológus ismertette, hogy a betegség jellemzőjeként az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket és tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális mintavételek szolgáltak.
A kóros fehérjéket invazív módszerrel, agyvízből kimutató vizsgálatok a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassan, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási idő szerte a világon hosszú. Az új vérvizsgálattal közelebb kerültünk az Alzheimer-kór egyszerűbb és korai diagnosztizálásához – hangsúlyozta a szakorvos.
Dr. Sátori Mária kiemelte, hogy a jelenleg elérhető vérvizsgálatok azok genetikai vizsgálatok, tehát csak a hajlamot mutatják ki, míg az új eljárás a betegségben megjelenő felhalmozódott tipikus fehérjéket. Az Alzheimer-kór sajnos népbetegségnek számít, rendkívüli terheket ró a családokra és az egészségügyi rendszerre. Magyarországon, a nemzetközi gyakoriságnak megfelelően a 60 év felettiek mintegy 20%-a, a 70 év felettiek 30%-a, míg a 80 évnél idősebbek csaknem 50%-a érintett valamilyen demenciában, és a demensek 60 %-a Alzheimeres – ismertette.
Kiszűrhető a hasonló tüneteket mutató betegség
A neurológus főorvos hangsúlyozta, hogy az új vérvizsgálatával egyszerűen kiszűrhető az is, hogy ha valaki demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12 vitaminhiány vagy pajzsmirigy alulműködési zavar is. Ezek mind kezelhető problémák, tehát mindig ki kell zárni az olyan tényezőket, amelyeken lehet segíteni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legerősebb elmélet jelenleg az, hogy a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is megnő. Azért is került ennyire előtérbe ez a betegség, mert az átlagéletkor főleg a nyugati társadalmakban folyamatosan emelkedik – hívta fel a figyelmet.
A betegségben mindig a rövidtávú memória károsodik leghamarabb, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége – emelte ki Dr. Sátori Mária. A kezelésében a legfontosabb mielőbb diagnózishoz jutni, mert a fehérje plakkokat oldó gyógyszerek kutatásai sajnos arra jutottak, hogy bár a gyógyszerek lebontják ezeket a kis szigeteket és az abnormális fehérjék szintjét majdnem nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak. Nem jönnek vissza a már elvesztett képességek, és a gyógyszerek is csak másfél évig képesek biztosítani az állapot szinten tartását, utána folytatódik a hanyatlás.
Hiába ürítjük ki az agykéregből ezeket a fehérjéket, minél előrehaladottabb az állapot, annál nehezebb segíteni a pácienseken – mutatott rá. Minél korábbi stádiumban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük azokat a képességeinket, amelyek még megvannak, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni, ezért meg kell próbálni megtartani a szintet gyógyszerekkel, memória gyakorlatokkal, agyi tréningekkel. A betegség kezelését célzó legújabb kutatások jelenleg is folynak, különböző génterápiák és őssejt-beültetések fázis I. vizsgálatai zajlanak biztató eredménnyel. Bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez – hangsúlyozta Dr. Sátori Mária.
A neurológus főorvos elmondta, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében a vérvizsgálatot kombinálják egy számítógépen, tableten és mobiltelefonon is elvégezhető, úgynevezett memória teszt-sorozattal, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.
Alzheimer-kórra és egyéb, más etiológiájú demenciákra vonatkozó szűrő, vizsgálati és terápiás célú kognitív játékokat, teszteket a páciensek az otthonukban, biztonságos környezetükben végezhetik, a platformon pedig rögzítik a kognitív viselkedésük digitális lenyomatát. A programban kifejlesztett tesztekkel játékos formában ki lehet kiszűrni a demencia első, egyébként észrevehetetlen jeleit, és a kialakult zavarok esetén a tesztek rendszeres elvégzése képes lassítani előrehaladásukat, ezáltal javíthatja a beteg életminőségét. A kognitivtesztek.hu oldalon bárki ingyenesen ki is próbálhatja a teszteket, amelyeket a hullámzó állapot detektálására fejlesztettek ki. Eddig már több mint 75 ezer tesztet végeztek el –- számolt be róla a főorvos.
Ma közel 50 millió ember él demenciával, 2050-re ez a szám csaknem megháromszorozódik, 131,5 millióra növekszik. Európában jelenleg körülbelül 10 millióan küzdenek a demenciával vagy neurodegeneratív betegséggel, míg húsz évvel ezelőtt kevesebb, mint 6 millióan voltak érintettek, 2030-ra viszont várhatóan eléri a számuk a 20 milliót. 2018-ban a demencia kezelésének globális becsült összköltsége 1 milliárd dollár körül alakult, ami 2030-ra várhatóan 2 milliárd dollárra nő, így a korai diagnózis globális szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet. A Nemzetközi Alzheimer Világszövetség legutóbbi adatai szerint a 65 év felettiek 10,7 százaléka szenved Alzheimer-kórban, és a szakértők biztosak benne, hogy a következő 25 évben ez a szám jelentősen emelkedni fog.
Digitália
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották
- Black Friday: még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét