A Facebook útja mai hatalmához

Hivatalos források szerint „hálózati problémák” voltak a felelősek a Facebook, és a tulajdonában lévő összes szolgáltatás, a WhatsApp és az Instagram minap tapasztalt leállásáért.

És nem csak a közvetlen tulajdonában lévő szolgáltatások voltak elérhetetlenek, hanem mindazok, amelyekre a felhasználók – kényelemből, megszokásból – a Facebook azonosítójukkal regisztráltak.

Bár minden visszatért a normális kerékvágásba,

ez a példátlan leállás tökéletesen illusztrálta, hogy a világ mennyire függővé vált a techóriás szolgáltatásaitól.

Amint a Statista ábrája mutatja, a Facebookot a világ népességének több mint harmada használja rendszeresen.

A Facebook 2020-ban elérte a 2,8 milliárd havi aktív felhasználót, ami drámai növekedés a kezdetekhez képest: Mark Zuckerberg 2004-ben indította el a médiaplatformot.

A közösségi óriás felhasználói számának aránya a világ népességén belül a 2009-es nagyjából öt százalékról tavaly mintegy 36 százalékra emelkedett.

Minden intézkedés ellenére azonban az álhírek és a félretájékoztatás rohamosan tért nyernek a közösségi médiában, a hamis fiókok és botok is egyre jobban elterjedtek, s hatalmas befolyást gyakorolnak a felhasználókra.

2020 februárjában a Facebook saját becslése szerint az összes havi aktív felhasználó mintegy 16 százaléka volt valójában hamis vagy duplikált fiók.

2004 óta a Facebook Inc. valóságos online birodalommá nőtte ki magát, ami trösztellenes pereket és a médiafelügyelők szoros ellenőrzését váltotta ki.

A vállalat tulajdonában van nemcsak az Instagram és a WhatsApp, hanem a virtuális valóság eszközöket óriás Oculus – ami szintén leáll a Facebook nélkül, hiába fizettek érte –, a Workplace, az okoshangszórókat gyártó Portal és a digitális pénztárcával foglalkozó Novi cég is.

Csak tavaly több mint 84 milliárd dollár volt a reklámbevételük, ami 15 milliárd dolláros növekedést jelent 2019-hez képest.

Borítóképünk illusztráció