Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 felszállóegysége

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint.

17 July 2019, Brandenburg, Eberswalde: Benjamin Stöwe, owner of the Star Trek Museum "Raumschiff Eberswalde", holds a model of the American Lunar Module "Adler" of the Apollo 11 Mission in his hand. In the cellar of an apartment building in Eberswalde, the infinite vastness of space begins. "Trekkie" Benjamin Stöwe has set up a unique "Star Trek Museum" there. For one day everything there revolves around the moon landing 50 years ago. (to dpa "The moon landing in the "spaceship Eberswalde"") Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB (Photo by PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP)

Forrás: dpa via AFP

Fotó: Patrick Pleul

Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe. A NASA mérnökei azt feltételezték, hogy idővel visszazuhan a Hold felszínére.

Meador jelentése szerint azonban ez nem történt meg, és az AS valójában még mindig az égitest körül kering. A szakértő vizsgálatai kezdetekor azt kívánta kideríteni, lehetséges-e megtalálni a felszállóegységet, amelyről azt feltételezte, hogy a Hold felszínén van.

A NASA 2012-ben űrszondát küldött Hold körüli pályára a GRAIL projekt keretében, hogy feltérképezze az égitest gravitációs mezejét. Meador úgy vélte, hogy az AS Holdra érkezésének helyszíne megállapítható a NASA általános küldetéselemző eszköze (General Mission Analysis Tool) segítségével, amellyel követhető egy űrszonda röppályája bolygók vagy holdak körül a gravitációs mező ismeretében.

Meador különböző paraméterek használatával többször is lefuttatta szimulációit, amelyekben figyelembe vette például a Nap vagy más bolygók felől ható gravitációs mezőt, és a Napból érkező sugárzást is.

Minden szimulációja arra jutott, hogy a felszállóegység fenntartja egyenletes pályáját.

A kutató elismeri, hogy más tényezők akár a felszállóegység pusztulásához is vezethettek, például megmaradt üzemanyaga ereszkedéskor felrobbanhatott, ezzel megváltoztathatta röppályáját. Hozzátette: ha a NASA úgy dönt, megkeresi az AS-t, rendelkezésre áll az ehhez szükséges technológia, amennyiben az valóban a Hold körül kering.

Borítókép: Német makettező mutatja az Apollo 11 holdkompja, az Eagle modul makettjét. Az alsó aranyszínű rész a Holdon maradt, a felső ezüst színű rész a felszállóegység