Internethozzáférési pontokat alakítottak ki az országban

Erről beszélt Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a projekt zárórendezvényén.

A Digitális Jólét Program Hálózatnak köszönhetően 1437 településen, 1768 ponton közel 1800 mentortól kaphat eligazítást, hasznos tanácsokat minden érdeklődő. A pontokon dolgozó mentorok segítséget nyújtanak többek között az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban, vagy az okos eszközök használatának bemutatásával az online világba való bekapcsolódásban is.

Az államtitkár kitért arra, a kormány célja hogy

2030-ra Magyarország az EU öt legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé tartozzon.

Az unióban a legdinamikusabban bővülő gazdaság a magyar, az 5,2 százalékos, második negyedévi növekedés négyszerese az uniós átlagnak, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkent, ami európai szinten is rekordalacsony – sorolta.

Négyszázezer embernek ad munkát

Magyarország abban is élen jár Európában szavai szerint, hogy a GDP több mint 20 százalékát közvetve a digitális gazdaság állítja elő. A szektor 400 ezer embernek ad munkát, ez a 3. legmagasabb az unióban. Élmezőnybe tartozik az ország a digitalizáció alapját jelentő távközlési infrastruktúrában is: a vezetékes internet átlagos sávszélességét vagy a mobil 4G hálózat lefedettségben, egyaránt globálisan a 11., a 4G sebességben pedig a 8. a világon.

A magyar kormány arra törekszik, hogy Magyarország az Európai Unióban az elsők között kapcsolja be az 5G-t – jegyezte meg Schanda Tamás.

A fejlődést az elmúlt 9 év statisztikájával szemléltette: míg 2010-ben a felnőtt lakosok harmada egyáltalán nem használt internetet, arányuk tavaly a felére, 16 százalékra csökkent. A digitális készségeket folyamatosan fejleszteni kell, a kormány ezt kiemelten kezeli, ezért is csökkentették két lépcsőben az internet-hozzáférés áfáját 5 százalékra – mondta, és megemlítette, hogy bevezették a jelentős kedvezményeket nyújtó digitális jólét alapcsomagot is.

Cél a lemaradók képzése

Emlékeztetett rá, hogy a magyar felnőttek fele legfeljebb alapszintű digitális készséggel rendelkezik, és a digitális kompetenciák hiányát okolta a felzárkózó társadalmi csoportok tartós lemaradásáért.

A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program további két kiírása támogatja az alacsony digitális ismerettel rendelkezők képzését. A digitális szakadék csökkentése projektben már közel 182 ezer ember digitális kompetencia képzése valósult meg, további 2 milliárd forinttal támogatják a helyi, helyben ismert szakmai és társadalmi szervezeteket, amelyek programjaikkal képesek elérni és megszólítani a digitális eszközöket még nem használó embereket – mondta.

Összegzése szerint megfelelően képzett szakemberek nélkül nincs versenyképes gazdaság. A 21. századi gazdasági és ipari környezet elképzelhetetlen olyan dolgozók nélkül, akik értően használják, tudatosan alkalmazzák a digitális technológiákat.

Borítókép: Shutterstock