Ifj. Richter József: Van olyan trükk, amelyben egy élet munkája fekszik

De azután a porond forgácsa kijelölte az igazi útját, Richter József pedig ma már több olyan trükköt is tud lóháton, amit rajta kívül a világon senki. Még csak 25 éves, de vezetőként is a legifjabb volt a világon, amikor öt évvel ezelőtt átvette a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatását. A művésszel a Vasárnap Reggel újságírója készített interjút.

Fucsovics Márton Federerrel játszott az Australian Openen. Egy ilyen mérkőzésért odaadná az Arany Bohóc-díjat, amit a múlt hét végén nyert Monte-Carlóban?

Mondjuk, ha Marci nyert volna, lehet, de így azért inkább megtartanám. Nagyon szurkoltam neki, hiszen 15 éves koromban játszottam is ellene. Akkor még úgy éreztem, én leszek, aki megszakítja a családi hagyományt, és inkább profi teniszezőként képzeltem el az életemet, de – mondhatnám azt is, hogy természetesen – meggondoltam magam.

 Mi volt, ami miatt így döntött?

„Akinek egyszer a forgács a talpához tapad, azt nem tudja többé onnan levakarni.” Ez a mondás járja a cirkuszban, és ez igaz is. Tizenhét éves voltam akkor, kikaptam egy nemzetközi tornán, és azon gondolkoztam, nem az a baj, hogy most megvertek, hanem hogy nincs a cirkusz az életemben. A nyolcadik hely volt a legjobb eredményem a hazai ranglistán. Éppen azon gondolkoztam Fucsovics Marci mérkőzése után, mennyire érdekes, hogy szinte egyszerre értünk el az eddigi szakmai életünk csúcsára. Ez a mostani díj pedig azt hiszem, egyértelműen igazolja, hogy jól döntöttem.

Miből állt a győztes műsorszám?

Ez egy grandiózus, három részből álló produkció. Az első rész egy lovas akrobataszám, a Magyar zászló a ló hátán című produkció. Ezt követi egy egzotikus állatszám és a Pas de deux, vagyis a Balett lóháton című rész, amivel a közönségdíjat is kiérdemeltük az Arany Bohóc mellé. Minden produkciónk után állva tapsolt a 4000 néző, a zsűrivel együtt. Csodálatos élmény volt.

Mi az, amit értékelnek ilyenkor, mivel volt több ez a szám, amivel mások elől elvitték ezt a díjat?

Azzal, hogy olyan trükköket is bemutattunk lóháton, amilyeneket senki más nem tud a világon, ahogy az is világszám, hogy egyszerre 32 állat dolgozik a porondon. De olyat sem tudok, hogy valaki olyan szintű tánc- és balettelemeket mutat be a lovakon, mint mi a feleségemmel – erről konkrétan azt írták, hogy bevonulunk vele a cirkusztörténelembe. Pedig az elvárások nagyok, ez olyan, mint egy világbajnokság, csak a legjobbak kapnak meghívást, most 20 országból száz produkció mutatkozott be.

Az állatos számok miatt sokan kritizálják a cirkuszt. Elképzelhetetlen, hogy lemondjanak róla?

Állatok nélkül nem cirkusz a cirkusz, és egy jó cirkuszban az állatokat ugyanolyan becsben tartják, mint az embereket. A családi szórakozáshoz ez hozzátartozik. A nagypapám volt az első, akinek saját elefántja volt a hatvanas években, a fővárosi állatkertből vette, az volt az első elefánt, amelyik Budapesten született. Szóval a mi családunkban régi hagyomány ez, és nemcsak szeretjük, de tiszteljük is az állatainkat, ami csak kell a jólétükhöz és a kényelmükhöz, megkapják.

Az Arany Bohóc a legnagyobb elismerés, amit el lehet érni a cirkusz világában. Erre a legbüszkébb?

Igen, de ott van közvetlenül mellette a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon elért Arany Pierrot-díjam, amit 2014-ben nyertem. Ez ugyanis előttem egyetlen magyar artistának sem sikerült. Amúgy Flórián, a bátyám szintén megnyerte már az Arany Bohócot, a szüleim pedig a legelső fesztiválon, 1974-ben lettek ezüstérmesek Monte-Carlóban – ez nálunk úgy tűnik, már hagyomány, és ez ugyanolyan büszkeség nekem, mint ez a díj, amiért én dolgoztam meg.

A Richter egy igazi cirkuszdinasztia. Ön hányadik generációhoz tartozik?

A hetedikhez. Nem is emlékszem olyan elődömre, aki ne ezt csinálta volna. Lényegében amióta cirkusz létezik, a családunk ezzel foglalkozik. A legelső Richterek még Berlinben, a Brandenburgi kapunál kezdték, az 1820-as években.

Születése óta ebben a közegben él. Mi az első cirkuszos élménye, amire emlékszik?

Nagyon sok emlékem van, de ami legjobban megmaradt, az az első igazi fellépés. Ötéves lehettem, és Flórián bátyám lovasakrobata számában voltam a porondon.

Mennyi gyakorlás kell az ilyen szintű számokhoz?

Rengeteg. Van olyan is, amiben egy élet munkája fekszik. Nekem is van olyan részem a mostani műsorban, amit gyerekkorom óta gyakoroltam, és csak most mutattam be.

Tavasztól, amikor már jó az idő, utazik a cirkusz. Télen pihenő van?

Nem. Ilyenkor van a fesztiválszezon, és külföldi cirkuszokba szólítanak bennünket a szerződések. Idén október végén ért véget az országos turnénk, de november elején már Németországban léptünk fel. Nyolc hónapon keresztül úton vagyunk, hetente, kéthetente más városban lépünk fel, nyáron pedig az állandó helyünkön, Balatonlellén találkozhat velünk a közönség.

Egy évben mennyi a cirkuszmentes nap?

Legfeljebb nyolc-tíz nap. Nálunk mindig cirkusz van.

Az Arany Bohóc-díj azt is jelenti, hogy még jobban felfigyel önre, önökre a szakma?

Egyértelműen. Úgy öt évre tudtam volna folyamatos szerződéseket aláírni a díjkiosztó utáni pár napban, akkora az érdeklődés, de nekünk a magyar közönség az első, előbb nekik szeretnénk megmutatni ezt a műsort. Az is lesz a címe, hogy Arany Bohóc a porondon.

Nagy divat az elmúlt években az úgynevezett új cirkusz. Ez a monte-carlói inkább a hagyományos műfaj seregszemléje. Van átjárás a két irányzat között?

Ezt a fesztivált még 1974-ben, Rainier herceg alapította, aki nagy rajongója volt a cirkusznak, és itt a három klasszikus produkció van a középpontban: az akrobatika, a komédia és az állatok. A cirkusz azonban – miközben vannak benne évszázados tradíciók is – egy folyamatosan változó műfaj, ami mindig fejlődik. Külsőségeiben és tartalmát tekintve sokkal összetettebb ma már a hagyományos cirkusz is. Az új cirkusz irányzat másfajta szórakozást nyújt, de jól megférünk egymás mellett. A mai tudásommal biztosan megállnám a helyem egy új cirkusz társulat artistái között is, és ők is meg tudnák tanulni, amit mi, csak a koncepciónk más. Nagyon sokra becsülöm az új cirkuszt, és úgy gondolom, jót tett nekünk. Újra a legnépszerűbb szórakozások közé emelte ezt a műfajt. Az igényes cirkuszt.

Magyar Nemzeti Cirkusz néven alapított utazó cirkuszt az édesapja. Miért nem a család nevét viselik?

1950-ben, a kommunista diktatúra államosításakor a dédpapám cirkuszát is elvették, mivel a magáncirkuszokat betiltották. A nagypapám, Richter József és az öccse, Aladár a nagymamámmal a Fővárosi Nagycirkuszba szerződtek, de már az ötvenes években is kis falvak és városok kultúrházaiban tartottak előadásokat, megkerülve az országos tiltást. Nekünk ez a vérünkben van. Édesapám, miután úgy érezte, hogy a végére ért az artistakarrierjének és nem akar már több külföldi felkérést vállalni, cirkuszt alapított. Mivel a cirkuszos családok nagyon szerteágazóak, nem akarta a Richter nevet választani.

Huszonöt évesen, a legkomolyabb cirkuszi díjjal a zsebében hogyan tovább, milyen cél maradt még?

Az, hogy a Magyar Nemzeti Cirkuszt továbbépítsem. Már ma is több mint százezer nézője van a műsorainknak, szeretném ezt fejleszteni, igazi nagyszabású show-műsorokat összeállítani. Szóval van hova fejlődni, és hát édesapám, aki az első volt, akit a cirkusz világában dolgozó emberek közül Kossuth-díjjal jutalmaztak, szintén igazi példakép, van tehát még cél előttem, legalább hetvenéves koromig.

És a nyolcadik generáció?

Amikor érkezni akar, szeretettel várjuk, aztán hogy a cirkusz lesz-e nekik is az életük, rajtuk múlik. Azt, hogy nekünk ez boldogság, látni fogják, bennünket sem erőltetett a családunk, akartuk ezt, pedig láttunk mást is.

Névjegy:

Ifj. Richter József április 7-én született Swansea-ben, az Egyesült Királyságban.

2009-ben a Magyar Nemzeti Cirkusz műszaki vezetője lett. 2013-tól az igazgatója.

A Richter névhez méltón ő is a lovas akrobatikában, illetve az állatok idomításában jeleskedik.

Az állatszámok mellett van trambulin- és lovas akrobata száma is, amelyet saját csoportjával mutat be.

2014-ben Arany Pierrot-díjat kapott a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon.

2015-ben Ezüst-díjat kapott a 23. Massyi Nemzetközi Cirkuszfesztiválon.

2017-ben Arany-díjat kapott az 1. Bukaresti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon.

2018-ban Arany Bohóc-díjat kapott a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon.

Nős, felesége a német származású, szintén artistaművész Merrylu Casselly.