2022.08.29. 11:33
Közeleg a tél – mi lesz veled Európa?
Az ukrán „függetlenség napján”, vagyis az ukrán államiság létrejöttének 31. évfordulóján tartott éppen hat hónapja az orosz–ukrán háború. Az Európa és a világ polgárai által vágyott béke azonban még messze van az elemzők szerint, a háború inkább az eszkaláció irányába tart. Hogy mik ennek a jelei és közben mit lép és mi mással foglalkozik az Európai Unió – erről beszélt a Karc FM Az igazság órája című műsorában Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója, Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője és Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.
Harcképtelenné tett orosz tankon ül egy fiatal Kijev belvárosában 2022. augusztus 24-án, az ukrán függetlenség 31. évfordulóján, amely egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével.
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Kedden temették el Alekszandr Dugin ideológus, a modern orosz geopolitikai gondolkodás megteremtőjének lányát. Darja Platonova Dugina apja autójával tartott hazafelé, amikor – az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB szerint – az ukránok felrobbantották. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője elmondta, az ügyben fontos megvizsgálni a pontos tényeket. „Nagyon erős lábakon áll az FSZB által elénk tárt kép. Azonban minden tapasztalatom nekem azt mondja, hogy az FSZB tud gyorsan is dolgozni, meg tud jól is dolgozni. Az, hogy egyszerre gyorsan és jól, őszintén szólva, én ilyet még nem láttam. Úgyhogy innentől fogva az én szememben ők azzal lettek nagyon gyanúsak – mármint az FSZB, az orosz fél –, hogy ilyen sebességgel tárták fel az ügyet.” Hozzátette, az viszont az oroszok igazát erősítheti, hogy az ukránok nagy bajban vannak és kapkodnak, és valamilyen módon kitörési lehetőséget próbálnak találni.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint az ügy további kérdéseket is felvet a merénylővel kapcsolatban is.
„Hogyhogy be tudott lépni Oroszországba ez az illető hölgy? Hogy szerezte a bombát? Magával vitte Oroszországba vagy Oroszországban vásárolt dolgokat, amikből ő fabrikált egy bombát? És az, hogy olyan villámgyorsan el tudta hagyni Észtország felé állítólag Oroszországot – bár ez ugye kilenc óra autóval, hogyha a hírek nem csalnak, ezek azért mind-mind kérdőjeleket vetnek fel ennek az eseménynek, terrorcselekménynek a részletkérdéseit illetően.”
Kovács hozzátette, nem a béke, nem a fegyvernyugvás irányába mutatnak a jelek, hanem az eszkaláció irányába. És ez rossz hír a világnak, Európának, Magyarországnak.
Rosonczy-Kovács Mihály hozzátette: mind Magyarország, mind Lengyelország, mind az Európai Unió érdeke az, hogy a helyreállítási alap forrásait minél előbb kifizessék a két érintett tagállamnak, azonban már megindult a gondolkodás, hogy mi történik, ha mindez nem valósul meg. Miközben a többi tagállam kasszájába már megérkezett az uniós pénz, Magyarország és Lengyelország csak a közös uniós hitel terheit viseli a vállán. A patthelyzetet feloldhatja az olasz vagy a bolgár választás, ahol, ha szuverenista jelölt győz, az a lengyel–magyar tengelyt erősítheti, illetve befolyással lehet az is, ha Ursula von der Leyen újra meg szeretné magát választatni az Európai Bizottság elnökének, hiszen ehhez a magyar és a lengyel támogatásra is szüksége lesz.
Rosonczy-Kovács Mihály szerint a két ország ismét egymásra van utalva: „Az elmúlt hónapok világossá tették, hogy a két ország vezetésének elemi érdeke az együttműködés az európai politikában. Annak ellenére így van ez, hogy ugye az orosz–ukrán háborúban elérendő békét illetően különböző az eszközökre vonatkozó magyar és lengyel álláspont. De azt lehet érzékelni, hogy ezt a lengyel politikusok is tudatosították [magukban].”
Az augusztus 24-i adást ITT hallgathatják meg:
