2017.02.25. 06:50
Így ismerhetjük fel az álhíreket
Rendre találkozunk népszerű magyar színészek, énekesek halálhírével, amelyek nem igazak. Kevesen veszik a fáradságot, hogy jobban a hír mögé nézzenek. Nagy Ádám, a megyei könyvtár munkatársa erre hívja fel a figyelmünket: legyünk tudatos médiahasználók és ne dőljünk be minden hírnek.
– A tudományos és elfogadott definíció szerint a kritikai gondolkodás, illetve a kritikai elemzés azokat a tudatos tetteket és készségeket jelentik, amelyek segítségével megállapíthatjuk, hogy egy nekünk szánt vagy általunk másoknak adott információ igaz-e, vagy manipulatív tartalmú. Ez lehet bármilyen információ, szöveg, kép, hangzó vagy vizuális anyag. Már az interneten is több oktatóanyag található, amelyekkel elsajátítható a kritikai gondolkodás folyamata.
– Szórólap is megjelent arról, miként lehet felismerni az álhíreket?
– A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) jóvoltából angol nyelvű dokumentáció jelent meg a szervezet közösségi oldalán arról, miként ismerhetjük fel az álhíreket. A piktogramokkal is szemléletesebbé tett anyagot sokan megosztották: erre figyeltem fel én is. Jelentkeztem a felhívásukra, lefordítottam a szöveget magyarra, ezt átvette a Történelemtanárok Egylete is: Miklósi László elnök jóvoltából azóta tudjuk, hogy már jóval félmillió felett jár a letöltések száma csak az ő közösségi oldalukon. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár portálján is több mint húszezer olvasóhoz jutott el a szöveg!
– Más médiumok is átvették a szöveget?
– Igen, a szöveges-rajzos táblázatot iskolákban, könyvtárakban is elhelyezik, tanórákon, a könyvtári informatikával, médiával foglalkozó ismeretek között is használják oktatási céllal. Hamarosan megjelenik a Magyar Orvosi Könyvtárosok Szövetsége hivatalos online folyóiratában, és közölték többek között a HVG és az NLCafé oldalain is.
[caption id="" align="aligncenter" width="650"]
Nagy Ádám fordította a szemléletes ábrát
[/caption]
– Néhány hete előadást is tartott a médiamanipulációról. Miért ásta bele magát ebbe a témába?
– Nyáron a bajnai ökotáborban gyerekek előtt tartottam egy előadást a médiamanipulációról, bár azt inkább a reklámok káros hatásaira hegyeztem ki. Nász János könyvtáros felkérésére ezt később átfogóbb előadássá kerekítettem ki, komolyabb kutartást is végeztem a témában. Decemberben már ezt hallhatták az érdeklődők az Öko-esték egyik előadásán. Arra hívtam fel a figyelmet, miként lehet tudatosan használni a médiát, például fontos mérlegelni a forrást, ellenőrizni a szerzőt, a dátumot. Sokszor már az információ komolytalansága is gyanút kellene, hogy ébresszen.
– Meddig "friss" egy hír az interneten?
– Egy-egy információ éveken át fent lehet valamelyik adatbázisban. Arra is volt már példa, hogy többéves, elavult információt osztották meg újra a közösségi oldalakon úgy, hogy nem nézték meg a feltöltés dátumát. Így a hamis hír újra végigsöpörhet az online médiában vagy a közösségi oldalakon!
