Nyár végéig gyakran számíthatunk villámlásra

Augusztus végéig mindenhol gyakrabban lehetnek mennydörgéssel és villámlással kísért heves viharok. Az már a földrajz órákról ismert, hogy a mennydörgés a villámlás hatására következik be. A villámlás során egy elektromos kisülés rövid idő alatt felhevíti a környező levegőt, ami kitágul, és egy lökéshullámot hoz létre, amely hanghullámként terjed tovább a levegőben. Az viszont kevésbé ismert, hogy hogyan tudjuk kiszámolni, milyen távolságra villámlik tőlünk. A módszer nagyon egyszerű: mérjük meg, hogy a villám észlelése és a mennydörgés meghallása között hány másodperc telt el. Ezt a számot kell beszorozni 360-nal (hang terjedési sebessége 360 m/mp), és máris megkapjuk a villámlás távolságát. Ha például a villám felvillanása után 5 másodperccel halljuk meg a mennydörgést, akkor a vihar távolsága 1800 méter. Szakértők szerint a villám 2 km sugarú körben okozhat az elektromos berendezésekben problémát, így ha 6 másodpercnél rövidebb idő telik el a villámlás és a mennydörgés észlelése között, és az ingatlanon nincs külső és belső villámvédelem, akkor mindenképpen érdemes az elektromos berendezéseket, antenna vezetékeket, modem kábelt, telefon kábelt, 230 voltos csatlakozókat kihúzni a konnektorból.



Érdemes tudnunk, hogyan védhetjük meg magunkat és elektromos berendezéseinket a vihartól. Elsőként említhetjük a villámhárítót, amiről talán a legfontosabb tudnivaló, hogy annak elnevezése félrevezető. Az épületekre szerelt villámhárító feladata ugyan az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, mindez azonban nem úgy történik, hogy a villámhárító „elijeszti”, hanem – éppen ellenkezőleg – „magához vonzza” azokat. A villámok keltette nagy áramok hatására ívben folyó, erős elektromágneses erőtér keletkezik, és az ív néhány centiméteres környezete több ezer fokra hevül. Így például ha a villám egy kéménybe csap, az valószínűleg szétrobban, a tető pedig –anyagától függően –akár meg is gyulladhat. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül a földbe vezesse a villám energiáját. Ettől a szakszerűen tervezett és kivitelezett villámhárító, illetve a védett épület ugyan nem károsodik, azonban a levezetett villám áramának egy része behatol az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök) tönkreteheti, ritkább, de rosszabb esetben elektromos zárlatot, tüzet is okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt.

Vannak persze védelmi eszközök, amelyeknek működési alapelve, hogy a túlfeszültség idejére –a másodperc néhány milliomod részére rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe. Mindezt persze úgy, hogy az adott berendezés ezt észre sem veszi”. Az ilyen eszközök nem olcsók, de ennél fontosabb, hogy ezen hálózatok elektromos jellemzői és kialakításuk révén eltérnek egymástól, így egyetlen készülékkel nem oldható meg valamennyi hálózatfajta védelme. Legegyszerűbb védekezés, ha viharban mindent kihúzunk a konnektorból, így a berendezések nem károsodnak.