Csak megcsípték

Azt lehet mondani, hogy vetnek és aratnak szinte egyszerre. Azaz a határ vetőgépektől és kombájnoktól hangos, sőt, az időszerű talajmunkák miatt a traktorok is ott pöfögnek a földeken.



A napraforgó esetében elmondható, hogy lassan végeznek a betakarításával. Már csak mindössze néhány száz hektáron áll lábon a termés. A szotyola esetében nagyon szórtak a hozamok: 1,5 tonnától a 3,6 tonnáig minden átlag előfordul hektáronként. Víztartalma 8–9 százalék, jól sikerült a deszikkálás. A szárítók lassan át állnak a kukorica fogadására.

A tengeri táblákba azonban még éppenhogycsak belecsíptek eddig a masinák. A nagyüzemi betakarítás október elejétől indult, azaz most következik a munka dandárja. Ennél a haszonnövénynél még a javasasszonyok is bajban lennének, hiszen szinte megjósolhatatlan, milyen termésátlag várható. A mezőgazdászok szerint 3-tól 11 tonnáig bármekkora eredmény előfordulhat. A homokos talajokon silókukoricák betakarítása már folyamatosan zajlik.

Időközben a repce vetését már be is fejezték. A gabonák közül az őszi árpát kezdték magágyba „szórni” nagyjából a rozzsal egy időben. Az őszi búza és tritikálé magok csak később kerülnek a talajba.

Szója vegyszeres szárítása megtörtént, és már a betakarítással is nagyjából végeztek. A termeléshez kötött támogatások miatt szűkebb hazánkban ennek a kultúrának nőtt a területe.

Cukorrépánál már biztos, hogy rosszabb lesz a termésátlag, mint azt előzetesen becsülték. Pedig az állomány viszonylag kiegyenlített, de a vegetáció során többször érte aszályhullám. Ezért a tavalyi hozamokat meg sem tudják majd a termelők közelíteni. Egyes helyeken nyár végén cerkospórát találtak a répán, ami a termés mennyiségét veszélyeztette. Ám a gyengébb átlagok leginkább mégis a csapadékhiánnyal magyarázhatóak, mivel a növényvédelmi munkákat és tápanyag utánpótlást kellő időben elvégezték. A „gyökereket” október végétől kezdik el felszedni. Várhatóan 15–16 százalékos cukortartalommal.

A lucernánál már zajlanak őszi telepítések. A tavasszal „vetetteknél” viszont, ha nem vegyszereztek, akkor az első kaszálás gyakorlatilag mehet a kukába, a parlagfű-fertőzöttség miatt.

Ahol kellett, ott a zöldtrágya másodvetéssekkel szépen haladtak. Főleg azok, akik napraforgó után tették ezt. Sok helyen – a repcét követően – olajretket és mustárt „használtak” másodvetésként, és már bele is forgatták a talajba. A korábbi szárazság miatt az őszi szántások nagy részét a megelőző hetek esőzés után lehetett csak elkezdeni. Akik előtte próbálkoztak csak „csúnya munkát” tudtak végezni. Olyan száraz volt a föld, hogy a penge jóformán belekötött a talajba...